MegnÅ‘tt az igény az egyéni, valamint a céges egészségbiztosÃtások iránt is, és ez a kereslet magával húzza a kÃnálatot is - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Schaub Erika, a Generali BiztosÃtó személybiztosÃtás, ügyfél- és állomány területekért felelÅ‘s igazgatósági tagja, aki azt is megosztotta velünk, hogy milyen trendek azonosÃthatóak a két szegmensben, hogyan alakul a szolgáltatások igénybevétele és azok ára. Arról is beszélt a biztosÃtási szakember, hogy a biztosÃtók feladata, hogy kockázatközösséget alakÃtsanak ki, a nagyobb finanszÃrozási kilengéseket ezzel tudják kezelni. Várakozása szerint ez a kockázatközösség kialakulása elÅ‘bb-utóbb el fog érkezni a magánfinanszÃrozott fekvÅ‘beteg-ellátásban is, ennek a trendnek az elsÅ‘ jelei már érzékelhetÅ‘ek.
Milyen fÅ‘bb tényezÅ‘k alakÃtották a hazai egészségbiztosÃtási piacot az elmúlt években?
Az elmúlt pár évet öngondoskodási szempontból – és ebbe beleértem a megtakarÃtásokat meg az egészségbiztosÃtásokat is –jelentÅ‘sen átalakÃtotta a világjárvány hatása. Azt látjuk, és számos kutatás is ezt támasztja alá, hogy
az emberek részéről megnőtt az öngondoskodásra való hajlam. Akár az egészségünkről, akár a jövőbeli anyagi helyzetünkről van szó.
Ez megjelenik az egészségbiztosÃtási piacon is. Mi magunk is több kutatást végeztünk ezzel kapcsolatban, és nagyon biztató, hogy sokkal nagyobb a lakosság körében a hajlandóság és a tudatosság, tisztában vannak vele, hogy ez miért fontos. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy amilyen mértékben szeretnének erre pénzt áldozni, ahhoz képest más a realitás. Sok függ az anyagi háttértÅ‘l. Mindemellett meghatározza ezt a fajta megtakarÃtást egy jelentÅ‘s pszichológiai tényezÅ‘, hiszen a jövÅ‘nkre kell valamit félretenni, lemondani mostani élvezetekrÅ‘l, és ez a legnehezebb. Akár hosszú távú megtakarÃtásról, akár egészségbiztosÃtásról van szó.
Amikor arról beszélünk, hogy ki mennyit tud félretenni, akkor egy magas inflációs környezetben hatványozottan jelentkezik ez a dilemma. Egyszerűen sokaknál elfogyhatott a pénz hó végén, vagy legalábbis az a pénz, amit korábban még meg tudott takarÃtani minden hónapban.
Abszolút ezt látjuk,
az infláció hatással van arra, hogy az emberek havonta mekkora összeget tudnak megspórolni.
Emellett az infláció lecsapódik az egészségbiztosÃtás dÃjának változásában is. Ez minden megtakarÃtási formát jelentÅ‘s mértékben érint. Fontos trend ugyanakkor, hogy
nagyon megnÅ‘tt az igény az egyéni, de a céges biztosÃtások iránt is, és ez a kereslet magával húzza a kÃnálatot is.
Egyre több biztosÃtótársaság jelenik meg valamilyen egészségbiztosÃtással, ami nagyon jó dolog. A verseny mindenkinek jót tesz.
Hogyan alakultak a főbb növekedési számok ezen a téren?
Az egyéni ügyfelek száma az elmúlt három évben megduplázódott, de a vállalati biztosÃtottak száma is hasonló mértékben nÅ‘tt. Jóllehet a piac 90 százalékát még a nagyvállalati ügyfelek által biztosÃtottak teszik ki. Az is egy nagyon fontos és jó irány, hogy egyre inkább megjelennek a kkv-k és a kisebb cégek is, amelyek egészségbiztosÃtást kötnek a munkavállalóik után.
Ahogy növekszik az ügyfélkör, lehet akkora a kockázatközösség pár év múlva, hogy a biztosÃtók kialakÃthatnak szolgáltatásokat magasabb, komplexebb igényekre is?
Az elmúlt években is Ãgy fejlÅ‘dött az egészségbiztosÃtások palettája, két input játszik itt szerepet. Az egyik, amikor érkezik az ügyfél, és jelzi az igényét az újfajta, bonyolultabb ellátások iránt, a másik, hogy van szolgáltató, aki az adott ellátást tudja úgy nyújtani, hogy én mint biztosÃtó finanszÃrozom. Ennek a kettÅ‘nek kell találkoznia, és ez mindig sok innovációval és kÃsérletezéssel jár. Ebben van szerepük a biztosÃtóknak, hogy mi hogyan tudunk közvetÃteni.
Az a feladatunk, hogy kockázatközösséget alakÃtsunk ki, a nagyobb finanszÃrozási kilengéseket ezzel tudjuk kezelni.
Ezáltal állhat össze a magánzsebbÅ‘l történÅ‘ finanszÃrozás egy hatékonyabb, intézményesÃtett formában megvalósuló finanszÃrozássá. Ez az a kÃvánatos fejlÅ‘dési irány, amit a jegybank is évek óta szorgalmaz a versenyképességi javaslataiban.
Igen, az egészségügyi költsége mintegy harmada most is magánforrásból biztosÃtott, az lenne mindenki közös érdeke, hogy ez minél szervezettebb formában valósuljon meg. A biztosÃtók ezen túlmenÅ‘en minÅ‘ségbiztosÃtást tesznek a rendszer mögé, folyamatosan ellenÅ‘rizzük a szolgáltatókat, kiszűrjük az esetleges problémákat, visszajelzést kapnak tÅ‘lünk a magánklinikák. Ebben a partnerünk az ellátásszervezÅ‘.
Mik a tapasztalatok a betegek visszajelzései alapján?
Összességében nagyon pozitÃvak a visszajelzések. Amennyiben elégedetlenséget tapasztalunk, az a feladatunk, hogy utánamenjünk az adott szolgáltatónál. Azt is érzékeljük, hogy elérhetÅ‘ség szempontja szerint van több rosszabb visszajelzés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy vidéken nem biztos, hogy aznapra vagy másnapra tud foglalni ellátást. Budapesten még mindig más a helyzet: nagyon gyorsan lehet ellátáshoz jutni, de vidéken attól függ, hogy nagyvárosról beszélünk-e, vagy kisebbrÅ‘l. Az elmúlt években azonban ez a különbség is változik,
a magánszolgáltatók is felismerték, hogy nemcsak Budapesten van élet.
Nagyon fontos a transzparencia, vagyis, hogy az ügyfelek tisztában legyenek azzal, hogy hol, mi és milyen módon érhetÅ‘ el. Akár államiról, akár magánról beszélünk, az az ügyfél érdeke, hogy ha kicsit távolabb is, de jobb szolgáltatást kapjon. A látszólagos kényelem sokszor felülÃrja ezt.
Mennyire tudatosak az ügyfelek? Mennyire használják ki a lehetőségeket?
Egyértelmű az a tendencia, hogy az igénybevétel évrÅ‘l évre nÅ‘. Az egy biztosÃtottra esÅ‘ ellátás darabszáma nÅ‘. Ennek két forrása van. Az egyik az, hogy a biztosÃtással rendelkezÅ‘k többször járnak magánorvoshoz, másrészt többen is veszik igénybe. Lehet, hogy egy cégnél eddig csak a munkavállalók 30 százaléka vette igénybe, mostanra viszont ez az arányszám könnyen felmehetett akár 40 vagy 80 százalékra.
Ezt a tendenciát az is befolyásolhatja, hogy az állami rendszerben mihez jutnak hozzá, és mikor.
Igen, de három évvel ezelÅ‘tt, akár a Covid alatt, vagy a Covid utáni újraindÃtás idején nehéz volt az állami ellátáshoz hozzájutni. Érdemes megemlÃteni a vállalati szintet is: ha egy cég elkezd adni egy ilyen juttatást, az elsÅ‘ idÅ‘szakban még kevesen veszik igénybe, majd ez az igénybevétel folyamatosan növekszik, mert aki elkezdte használni, elmondja a kollégáknak, a HR közben a folyamatot támogatja, elkezdi kommunikálni. Ez független attól, hogy milyen az ellátás szÃnvonala. Ha a munkavállalók, akik használják, elégedettek, akkor a többiek is eljönnek.
Mik azok a szolgáltatások, amelyekre a legnagyobb a biztosÃtotti kereslet?
Változatlanul a prevenció és a gyors ellátás jelenik meg a leginkább hÃvószóként, amikor az emberek a magánellátást veszik igénybe. A legnépszerűbb szakrendelések a bÅ‘rgyógyászat, nÅ‘gyógyászat, ortopédia, fül-orr-gégészet, belgyógyászat, gasztroenterológia, endokrinológia, szemészet. Ezek teszik ki a panaszos esetek 40 százalékát. Természetesen nagyon népszerű a laborvizsgálat, diagnosztika. Nagyon sok minden van még egy alapcsomagban is, amit úgy állÃtunk össze, hogy a leggyakrabban igényelt 5-6 ellátás legyen benne, mindezt annak érdekében. hogy valós segÃtséget nyújtson.
Beszéltünk arról, hogy a kereslet magával húzza a kÃnálatot. A magánfinanszÃrozott betegekért folytatott versenybe egyre inkább beszállnak az állami és/vagy alapÃtványi finanszÃrozású intézmények is. Milyen a biztosÃtó viszonya ezekhez a trendekhez, kinyÃlhatnak ezzel más terápiás területek, komplexebb beavatkozások, ha már az állami infrastruktúra rendelkezésre áll?
A magán-egészségbiztosÃtás szempontjából nekünk a magán szó arra vonatkozik, hogy a finanszÃrozás magán. Hogy ki nyújtja az ellátást, irreleváns.
Ha tudom teljes mértékben finanszÃrozni, ez lehet egy magántulajdonú intézmény vagy egy állami tulajdonú, vagy éppen alapÃtványi.
A fekvÅ‘beteg-ellátás esetén élénkÃti a versenyt az új szereplÅ‘k megjelenése,
ezen a téren nincs is akkora lefedettség az országban, mint a járóbeteg-ellátásban. Ahhoz, hogy egy szélesebb körű szolgáltatási portfóliót tudjunk kÃnálni, szükség van arra, hogy a fekvÅ‘beteg-ellátást nyújtó intézmények kÃnálatát bÅ‘vÃtsük. Az ügyfélnek is az a fontos, hogy megfelelÅ‘ szÃnvonalú egészségügyi ellátást kapjon, amit mi teljes egészében tudunk finanszÃrozni. Ha ez összeáll, az mindenkinek jó. Egyúttal
többletbevételhez jutnak azok az intézmények, amelyek részben vagy egészben állami fenntartásúak.
Mellette pedig el tudjuk látni a biztosÃtottakat.
Ez egy frissen kibontakozó trend az egészségbiztosÃtói piacon?
Most teszi meg a piac az elsÅ‘ lépéseket ebben a tekintetben. A kórházi ellátás már most is megjelenik a legtöbb, biztosÃtók által kÃnált prémium csomagban, azonban ezek sokkal drágábbak, az ügyfelek kisebb része választja. A nemzetközi példák viszont azt mutatják, hogy ez a terület erÅ‘södni fog.
A biztosÃtók szerepe sokkal nagyobb nemzetközi szinten a fekvÅ‘beteg-ellátásban, ahol kockázatközösséget tudnak épÃteni,
és egy drágább beavatkozást könnyebben meg tudnak finanszÃrozni. Ebben viszont idehaza még nagyon gyerekcipÅ‘ben járunk. Vannak szerzÅ‘dött partnereink, magán és állami fenntartásúak is, és bevezettünk egy új, ún. klinikai biztosÃtást is tavaly. Az egyik az onkológiai segÃtség, daganatgyanú esetén 10 napon belül minden vizsgálaton túljut az ügyfél, amire szükség van, hogy meglegyen a pontos diagnózis, és van egy műtéti térÃtés, ahol pedig tervezhetÅ‘ műtét esetén megszervezzük és finanszÃrozzuk a műtéthez szükséges vizsgálatokat, a műtétet és a posztoperációs szakaszban szükséges ellátást.
Ez a szolgáltatáscsomag is az ügyféloldali igényből indult ki?
Abszolút. Ma már nem vezetünk be úgy szolgáltatást, terméket, hogy ne elÅ‘zze meg valamilyen piackutatás. Az értékesÃtÅ‘ktÅ‘l is gyűjtünk visszajelzéseket, információkat, amiket közvetlenül az ügyfelektÅ‘l kapnak, ez egy elsÅ‘ számú, nagyon fontos forrás, hiszen Å‘k közvetlenül beszélgetnek az ügyfelekkel. Emellett készÃtünk fókuszcsoportos vagy nagyobb létszámú kutatásokat is, fÅ‘leg egy olyan termék bevezetése elÅ‘tt, amikor egy új terméket próbálunk a piacra dobni. A primer kutatásból kiderült, hogy
továbbra is a rákos elváltozásoktól tartanak leginkább,
a megkérdezettek 34 százaléka mondta azt, hogy ez a legnagyobb félelme. A szÃv- és érrendszeri megbetegedésekre adott válaszok aránya 25 százalék volt, a diabétesz pedig 7. A felmérésbÅ‘l az is kiderült, hogy 82 százalék mondja azt, hogy ha gyorsan kap megfelelÅ‘ diagnózist, akkor sokkal nagyobb az esély a gyógyulásra. Az is meghatározó 82 százalék szerint, hogy az ellátásnak is gyorsan meg kell kezdÅ‘dnie. Több mint 70 százaléka a válaszolóknak mondta azt, hogy a betegút megszervezése fontos stresszfaktort iktathat ki számukra.
Mekkora ezen a téren a verseny a kÃnálati oldalon, képes több klinika magasabb komplexitású ellátást bevállalni, vagy ott még nem tart a piac?
Vannak olyan ellátások, amikre több partner is alkalmas, és vannak, amikre nem. Ezt minden esetben megnézzük. A másik a lefedettség, hogy hol tudok magánkórházi ellátást nyújtani, hol működik az állami kórház, és
keressük az állami fenntartású, de magánfinanszÃrozásra lehetÅ‘séget adó intézményeket is.
Közülük volt, akivel már szerződtünk is vagy folyamatban van a szerződés Budapesten például a Semmelweis Egészségügyi Kft. a partnerünk.
Rengeteg visszajelzést, ügyfél oldali tapasztalatot tudnak hasznosÃtani, de kérdés, hogy ezeket lehet-e úgy összegyűjteni, hogy akár a döntéshozók felé megfogalmazzanak javaslatokat?
Több irányból közelÃteném meg a kérdést, több oldalról is tud fejlÅ‘dni a piac. Vannak azok a részek, amikért mi, biztosÃtók tudunk tenni, megfelelÅ‘ edukációs kampánnyal, kommunikációval erÅ‘sÃtsük a tudatosságot, felhÃvjuk a figyelmet az öngondoskodásra. Ahogy a pénzügyi edukáció fontos, ez is. Azt látjuk, hogy a fiatalok nyitottak, sokszor úgy mennek egy céghez dolgozni, hogy elvárják, hogy legyen egészségbiztosÃtás. Tudatosak abban, hogy el akarnak menni szűrésre, igénybe akarják venni az ellátást. A középiskolákban nagyon jó kezdeményezés a pénzhét, ahhoz is lehetne csatlakozni további biztosÃtási, egészségbiztosÃtási tematikával.
Kinek van még szerepe az edukációban? A HR vezetÅ‘knek. A vállalatoknak. Ez jó a cégnek is, valamint a munkavállalónak is, ha használja. Az elmúlt idÅ‘szak tapasztalatai azt mutatják, hogy a dÃjnövelés ellenére - ugyanis nÅ‘ a felhasználás, és mindenkinél érezhetÅ‘ az infláció - a cégek jelentÅ‘s része továbbvitte a szerzÅ‘dést, mert látja, hogy ez mennyire fontos juttatás a munkavállalóknak.
Ezután jöhet az állam, vagy a törvényalkotó szerepe. Ennek keretében lehet gondolni valamilyen konkrét pénzügyi ösztönzÅ‘re, ami korábban volt is, a másik lehetséges irány pedig a piac fejlesztése. Ha pontosan definiált lenne, hogy mi az, ami állami ellátás, és mi az, ami biztosÃtásként, kiegészÃtÅ‘ formában nyújtható. Mi maximálisan
hiszünk abban, hogy van helyük a magánbiztosÃtóknak akár a járó-, akár a fekvÅ‘beteg-ellátásban, mert tudunk egy többletfinanszÃrozást biztosÃtani szervezett formában, minÅ‘ségbiztosÃtással, versennyel.