Akkor most melyik a jobb befektetés, egy TBSZ-en kezelt ETF vagy egy biztosítói megtakarítás a jobb?

Nem is olyan egyszerű a kérdés, mert több dolog függvénye, például az időtáv, kisebb mértékben a költségek, legnagyobb mértékben pedig a hozamok, amiket sajnos nem tudunk előre megjósolni, max jól következtetni, amire jobb esélyünk van egy tanácsadóval.

Hogy melyik tanácsadó melyiket szokta ajánlani? Erre szokták mondani, hogy hát nyilván, amelyiken több a jutaléka. De melyiken több?

Talán először ezt a kérdést érdemes tisztázni, mert amúgy, mint látni fogják egyébként a TBSZ/ETF, és a biztosítói megoldás is lehet jó, és lehet rossz megoldás is.

Azért merek erről nyíltan írni, mert közel 20 éve foglalkozom már ezzel, így elmondhatom, hogy van tapasztalatom benne. Foglalkozom biztosítói megoldással, és értékpapírszámlákkal is, ráadásul alkuszként, így nem csak egy adott szolgáltató megoldását tudom javasolni, hanem azt, ami az ügyfelek érdeke.

Itt jöhet az a rész a „nagy megmondóktól”, hogy úgyis a biztosítói megoldást javasolnám, mert azon több a jutalék. Ezt kapásból lehet cáfolni, mert egyrészt mindenhol mások a jutalékok, ezért inkább csak egy általános példán vezetném le.

A biztosítói megoldásnál tanácsadóként egyszeri jutalék van, max egy minimális követő jutalék, de ezeknek mindig az első éves díj az alapja, míg az értékpapírszámlánál/TBSZ folyamatos, állandó jutalék, különösen, ha tanácsadás is van mellé, és a jutalék alapja a számlán lévő összeg. Így fordulhat elő, hogy ha pl nézünk egy 15 éves távot, akkor kiderül, hogy hosszútávon az értékpapírszámlánál 2x-3x jutalék is lehet az egyszeri biztosítói megtakarításhoz képest… Hoppá?! Ezt ugye nem szokták említeni, akik csak az értékpapírszámla mellett állnak ki?! Ez akkor tud különösen fájó lenni, ha pl mindezek mellett a biztosítói megoldás még jobb végeredményt is hoz, mint egy TBSZ/ETF.

Mitől függ, hogy melyik megoldás lesz a nyerő? Hát kisebb részben lesz a költségnek köszönhető, mert abban kisebb eltérések lehetnek, mint a hozamokban.

Ha pl megnézünk egy olyan esetet, amikor 15 éven keresztül havonta 200 ezer forintot fektetünk be, az egyik megoldásba, ami az S&P500-at követő ETF TBSZ számlán (számlákon, mert hosszútávon kell 5-6 számla egyszerre), akkor láthatjuk, hogy az elmúlt 15 évben, az éves átlagos hozama 10,1 % volt, a TER mutatója pedig 0,15% körül, plusz még pár költség (pl eladási, vételi), köztük lehet a tanácsadói díj is, de a jelenlegi példánál ezzel nem is számolunk.

Addig, ha megnézzük pl az egyik biztosító Warren Buffet alapját, akkor az az elmúlt 15 évben, évente átlagosan 17,67%-ot hozott, az alapkezelési költsége pedig 1,98%, de itt még vannak a kezdeti költségek, viszont van rengeteg bónusz is (összesen 2,69%).

Na ennél a példánál furdul az elő, hogy míg a TBSZ/ETF megoldásnál 15 év után lenne 83,4 millió a számlánkon, addig a biztosítói megoldásnál pedig 139,3 millió forint.

(Ez a Warren Buffet alap eltér az egyébként tőzsdén is vásárolhatótól, mivel, a biztosító alapkezelőjének van némi mozgástere, hogy az alapban lévő papírokat másként súlyozza, mint az eredeti alapban, ezért van, hogy jobb hozamot is tud elérni.

Ezért lehet jobb akár egy olyan befektetési alap, ami egy indexet követ, mint egy ETF, mert az ETF bár olcsó, viszont az indexet követi le minden szempontból, míg egy indexet követő alapnál az alapkezelő változtathat a súlyozáson, és ha többet vásárol azokból a papírokból, amik jobban teljesítenek, akkor jobb hozama is lesz, mint az ETF-nek.)

Van egy olyan mondás, hogy "A drága mindig olcsóbb hosszú távon." Ha nem is mindig, de sok esetben :)

Ha a jutalékokat nézzük, akkor a 15 év alatt a tanácsadónak 2x-3x több jutaléka lesz az értékpapírszámlánál, mint a biztosítói megoldásnál. Az ügyfél pedig rosszabbul járt a TBSZ-szel.

Most, hogy ezt tisztáztuk, így beszéljünk arról, hogy valóban melyik a jobb megoldás.

Rövidtávon (5év) a TBSZ 99%, hogy jobb lesz, hacsak nem valami nagyon keveset hozó alapot találunk. És itt a nagy kérdés, hogy melyik lesz a jó alap?! Ezt egy „laikus” nagyon nehezen fogja eltalálni, kb ugyan annyi az esélye, mint bemenni a kaszinóba és ha felteszi az összes pénzét a pirosra vagy a feketére. Egy tanácsadónak már több esélye van, de az ugye megint plusz pénzbe kerül, viszont megéri, de így máris nem olyan kedvező a költsége, mert minimális lesz a költségkülönbség az értékpapírszámla és a biztosítói megtakarítás között.

Neten persze lehet különböző cikkeket olvasni arról, hogy hogyan válasszunk papírokat, de mivel 5 cikkből 3 teljesen mást fog mondani, így nem leszünk előrébb vele, vagy ha az ember megnéz 3 ingyenesen letölthető videót erről vagy egy ingyenes előadást, mert általánosságokon kívül mást nem fog hallani. Fog hallani konkrétumokat, ha már a fizetős, 500 ezer- 1 millió forintos tanácsadásra megy, Van ahol ez annyit tesz, hogy kap az ember 10-15 emailt és ez a mentorálás. Vagy másik opció, tényleg napi szinten foglalkozik vele pár órát, és kezeli a saját számláját, és akkor talán eléri valamelyik index hozamát… vagy nem.

Hosszabb távon (5+ év) már nehezebb megmondani, hogy melyik lesz a jobb megoldás, főleg, ha minél hosszabb távot nézünk, mert itt már tényleg a hozamok fognak számítani, nem az 1%-2%-os költség különbségek, mert valószínű, hogy a hozamoknál nagyobb különbségek lesznek.

Valamint még a „kényelmi” szempontok is fontosak lehetnek, mert mint említettem, ha rendszeresen tennénk félre, akkor a sima értékpapírszámlánál nem, de a TBSZ-nél, egyszerre akár 5-6 számlát is kell kezelnünk, míg a biztosítói megoldásnál egy számlával meg tudunk oldani mindent, mivel az eleve 2 számlából áll, van egy rendszeres díjfizetéses része, és van egy eseti számlája, ahová a nagyobb összegeket tudjuk befizetni, és hasonlóan működik adózás szempontjából, mint a TBSZ.

Elérkeztünk az adózáshoz, ahol a „megmondók” azzal érvelnek, hogy adózás miatt csakis a TBSZ… Nos, nem csak a TBSZ-nél lehet az adót optimalizálni.

Értékpapírszámla: Mindegy mennyi ideje van bent a pénzünk, kivételkor mindig adózni kell a nyereség után, sőt, ha csak alapot váltunk, és közben volt nyereségünk, akkor is kell adózni. Nem is beszélve az eladás és a vételek díjáról.

TBSZ: 3 év után az adók felét kell megfizetni, 5 év után nincs adófizetési kötelezettség, és az alapok átváltásakor sem kell adózni, viszont van költsége az alapok eladásának és vételének.

Biztosítói megtakarítás: A rendszeres díjfizetésű számlánál 5 év után az adók felét kell megfizetni, 10 év után nincs adózás. Az eseti számlánál 3 év után az adók felét kell megfizetni, 5 év után nincs adózás. Nem kell több eseti számla, mert minden befizetés egy új befektetésnek minősül és a befizetéstől számolják az 5 évet. Alapváltásokkor nem kell adót fizetni a nyereség után, és nincs költsége az alapok vételének és eladásának.

Ezeken kívül is van még jó pár szempont, amiket érdemes figyelembe venni, most csak a legalapvetőbbeket néztük meg. De a lényeg, és a legfontosabb, hogy legyen egy jó tanácsadónk, mert házat építeni sem a netről tanulunk meg, és építjük fel a saját házunkat, hanem megfizetünk egy szakembert.